BANJA LUKA / SZARAJEVÓ – Bosznia-Hercegovina Központi Választási Bizottsága (CIK BiH) döntést hozott a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik mandátumának megvonásáról, ami éles reakciókat váltott ki a Boszniai Szerb Köztársaság hivatalos képviselői és a nemzetközi közösség részéről, akik támogatják a köztársaság státuszát.
A CIK döntése egyhangú volt, és azt követte, hogy Bosznia-Hercegovina bíróságának fellebbviteli tanácsa megerősítette az elsőfokú ítéletet, amelyben Dodikot egy év börtönbüntetésre és hat év közhivatal-viselési tilalomra ítélték, mert nem tartotta tiszteletben Christian Schmidt, Bosznia-Hercegovina főképviselője döntéseit. Az ítélet alapján a CIK aktiválta a mandátumvesztési mechanizmust, amely a Boszniai Szerb Köztársaság hivatalos személyei szerint közvetlenül semmisíti meg a nép választási akaratát.
Dodik védelme két napon belül fellebbezhet, ezt követően az ítélet jogerőssé válik. Amennyiben a fellebbezést elutasítják, a CIK köteles 90 napon belül előrehozott választásokat kiírni a Boszniai Szerb Köztársaság elnöki tisztségére.
Reakciók a Boszniai Szerb Köztársaságból és a térségből
A CIK döntése heves ellenállásba ütközött a Boszniai Szerb Köztársaság hivatalos képviselői részéről, akik ezt az eljárást az alkotmányos rend és a polgárok választási akaratának közvetlen támadásaként értékelik. Željka Cvijanović, az SNSD alelnöke kijelentette, hogy „a mandátumot a nép adta, nem a bíróság”, és szerinte ez egy politikai eljárás, amelynek célja a Boszniai Szerb Köztársaság intézményeinek aláásása.
„Nem engedjük, hogy elvegyék tőlünk azokat a képviselőket, akiket a nép választott meg. Ez egy kísérlet arra, hogy Bosznia-Hercegovinát egyetlen nép igényei szerint alakítsák át” – mondta Cvijanović.
A Szerb Köztársaság kormánya szintén elutasította az ítéletet, „alkotmányellenesnek, jogilag semmisnek és politikailag motiváltnak” minősítve azt, és nyolc elfogadott határozatában hangsúlyozta, hogy Dodik az elnöki tisztségében az alkotmányos hatáskörök szerint járt el.
Nemzetközi reakciók: Oroszország és Magyarország támogatják a Bosznia Szerb Köztársaságot
Támogatásáról biztosította a Boszniai Szerb Köztársaság legitim intézményeit és a köztársaság elnökét az Orosz Föderáció is. Marija Zaharova, az Orosz Külügyminisztérium szóvivője hangsúlyozta, hogy Moszkva a a Daytoni megállapodásnak megfelelően erőteljesen támogatja a Bosznia Szerb Köztársaság erőfeszítéseit az alkotmányos státuszának megőrzésére és a boszniai bíróság döntését „antidemokratikusnak” nevezte.
Magyarország is erőteljes politikai üzenetet küldött. Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke kijelentette, hogy „Dodikot azért ítélték el, mert nem hajlandó úgy táncolni ahogy Brüsszelből fütyülnek” és Magyarország nem fogadja el ezt a döntést. Szijjártó Péter külügyminiszter hozzátette, hogy Budapest támogatja a Nyugat-Balkán demokratikusan megválasztott vezetőit, és tiszteletben tartja a térség szuverenitását.
Dodik: „A megadás nem opció”
Az ítélet és a CIK döntése ellenére a Boszniai Szerb Köztársaság elnöke, Milorad Dodik az X platformon (korábban Twitter) keresztül megüzente, hogy nem fog visszalépni.
„A megadás nem opció. Folytatjuk a harcot” – írta Dodik.
Ügyvédje bejelentette, hogy fellebbezést nyújtanak be Bosznia-Hercegovina Alkotmánybíróságához, azt állítva, hogy jogilag semmis folyamatról van szó. Az SNSD és a Boszniai Szerb Köztársaság kormánya jelezte, hogy minden jogi és politikai lépést megtesznek a megválasztott képviselők legitimitásának védelme érdekében.
A CIK döntése a poszt-Dayton-i időszak egyik legsúlyosabb jogi-politikai támadását jelenti a Boszniai Szerb Köztársaság intézményes rendje ellen. Ugyanakkor tovább mélyíti a már meglévő intézményi és nemzetiségi megosztottságot Bosznia-Hercegovinában. Ez nem csupán a bíróság és ügyészség döntéseinek belső legitimitását érintő kérdés, hanem szélesebb geopolitikai ügy is – a nemzetközi közösség hozzáállását tükrözi a demokratikusan megválasztott vezetőkhöz, valamint a magas képviselő szerepének (el)nem ismerését az ENSZ Biztonsági Tanácsának jóváhagyása nélkül.
A következő napokban kiderül, hogy a válság jogi úton kerül-e megoldásra, vagy tovább mélyíti Bosznia-Hercegovina politikai instabilitását.
