A Vajdasági Levéltár igazgatója, Dr. Nebojša Kuzmanović közel 40 éve foglalkozik kultúrával, tudománnyal, szellemi alkotómunkával. Ez idő alatt nagyban hozzájárult kultúránkhoz és a kulturális örökség megőrzéséhez, különösen a levéltári tevékenységhez kötődő kiadványokon keresztül és annak népszerűsítésével, valamint a dokumentumok fontosságának tudatosítása mellett a kulturális alkotás egyéb területein is. Figyelemre méltó, hogy Kuzmanović, a Vajdasági Levéltárban munkájával, már a kezdetektől, láthatóvá és felismerhetővé tette ezt az intézményt.
2018 júniusa óta Újvidéken, egy védő és archiváló tevékenységet végző intézmény,.a Vajdasági Levéltár vezetője, Amikor az Archívum élére került, milyen helyzettel szembesült? Mi változott azóta? Mennyi az Archívum által őrzött gyűjtemények száma, és milyen archív anyagokat őriznek itt?
A Vajdasági Levéltár legrégebbi dokumentuma egy kézirat töredéke, a 14C módszerrel végzett paleográfiai-régészeti és radiokarbon elemzés szerint a keletkezésének ideje a 12–13. század (szakmai és tudományos elemzéseket 2015 folyamán készítettek). A kézirat pergamenre íródott, a szöveg nagy része fekete tintával, a kézirat egyetlen díszét egyszerű cinóber színű iniciálék képviselik. Ez egy kétoldalas lap Breviáriumból, latinul, karoling minuscula használatával. A szöveg negyvennapos nagyböjt alatti istentisztelet részét képviseli.
A Vajdasági Levéltár 560 levéltári alapban és gyűjteményben őriz és szakszerűen tárol (mintegy) 9000 méter levéltári anyagot. Az anyag a 12-13 századtól 2014-ig terjedő időszakot ölel át. Az archív anyag nyelvei a latin, német (gót írás), magyar, szerb-szláv, szláv-szerb és szerb, és csak szórványosan vannak más nyelvű dokumentumok (francia, olasz, görög). Az archívum őrzi a Habsburg Monarchia és az Osztrák-Magyar Monarchia – Bács- Bodrog, Torontál és Temes megyék, illír udvari bizottságok, küldöttségek, illír bírósági irodák és egyéb igazgatási szervek munkája által létrehozott levéltári anyagokat. a Szerb Vajdaság és Temes Bánát, az Szerb Horvát Szlovén Királyság – Bácska, Belgrád és Szerémség területei, a Jugoszláv Királyság – a Dunai Bánság Királyi Bánsági Kormányzatának, valamint a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság – Vajdaság Autonóm Tartomány szerveinek, igazságügyi szervek, katonai, kulturális, oktatási, tudományos, egészségügyi, társadalmi, gazdasági, sport-, szociálpolitikai és vallási felekezetek, intézmények, szervezetek, társaságok és egyesületek dokumentumait, amelyek a mai Vajdaság területén működtek vagy működnek . Az archívum őriz továbbá okiratokat, okleveleket, térképeket és terveket, szakmák és foglalkozások oklevelit, polgári személyi okmányokat, prominens személyek magángyűjteményeit, akiknek tevékenysége fontos az Vajdaság Autonóm Tartomány története szempontjából.
Kulturális és oktatási tevékenysége által a Levéltár elsősorban a megőrzött anyagokkal, a emlékvédelemmel, a munkavégzés módjával és formáival ismerteti meg a nyilvánosságot, ezáltal kapcsolatot teremt a közönséggel. A Vajdasági Levéltár ezen tevékenységének oktatási, nevelési és ismeretterjesztő jellege van. Hozzájárul továbbá a tágabb értelemben vett társadalmi közösség a levéltári anyaghoz való szemléletének és hozzáállásának megváltozásához. Az eredeti levéltári anyaghoz mint kulturális értékhez, valamint a történettudomány alapjához, mint az események időbeli hiteles bizonyítékához való viszonyához.
A probléma azonban az, hogy nincs elegendő levéltáros. Igaz ma már enyhébb de még érvényben van a foglalkoztatási tilalom és tekintettel arra, hogy nincsenek a szakmát érintő iskolák. sokáig tart a levéltárosok képzése, valamint betanítása az önálló levéltárosi munkára. A Vajdasági Levéltárban is hiány van szakértőkből, de remélem, hogy együtt mégis sikerül megoldást találnunk.
Milyen kihívásokkal és nehézségekkel szembesül, amikor a Vajdasági Levéltárban dolgozik? Hogyan sikerül kezelni őket? Elkezdték digitalizálni az anyagot, ami nagy kihívás.
Ahogy már említettem, a levéltári anyagok digitalizálása nagy kihívás és nagy feladat. Ezt a munkát több éve szakaszosan végzik, a levéltári anyag kulturális javakba sorolása szerint összeállított prioritások, valamint egyéb kritériumok szerint, amelyeket Szerbiában figyelembe vesznek az anyagok digitalizálására vonatkozó tervek, módszertani útmutatások és útmutatások összeállításakor. Ezenkívül néhány olyan gyűjteményt, amelyet „kivételes jelentőségű” kulturális javaknak minősítettek, már digitalizáltak. A szükséges felszerelés beszerzése, az anyagok kezelésére vonatkozó szakmai képzés, az információs rendszerek, programok, szakértők stb. gondot jelentenek Szerbia általános informatizálásában. A Szerbia Kormányának korábbi, de a jelenlegi tagjai is határozottan a modern üzleti életbe való kapcsolódáson dolgoznak, a levéltárak védelme és felhasználása érdekében. Biztos vagyok a törekvésben sikerében.
A Vajdasági Levéltár intézményi tulajdonosa a „Az emlékezés kultúrája” c. projektnek, amely egy többéves projekt, melynek célja a memória és az identitás kultúrája szempontjából fontos kollektív emlékezet különféle helyszíneinek feltérképezése, rögzítése és bemutatása. a város egészének szempontjából. Meddig jutottak ezzel a projekttel?
Az újvidéki emlékezet kultúrája egy olyan projekt, amelynek alapvető célja az emlékezet kultúrájának megerősítése és kutatása, az emlékezet kritikus kultúrájának ápolása, valamint a város kollektív emlékezetének, és különböző formáinak kutatása.
A kitűzött célok elérése érdekében 2014 végén létrejött és elindult egy internetes prezentáció. Ebben az összefüggésben ez a webhely egy speciálisan megtervezett, egyedi interaktív térképpel és adatbázissal rendelkezik, amelyet a feltérképezési folyamat hoz létre, valamint egy további tartalomtár a projekt végrehajtási tevékenységének fő eredménye. A webhelyen elérhető összes tartalom a emlékezet kultúrájához és a város kollektív emlékezetéhez kapcsolódó téma különböző aspektusaira utal, és mint ilyen, szintén hozzájárul e témák általános megerősítéséhez.
A projekt megvalósításának új szakasza 2019 januárjában kezdődött, amikor a Vajdasági Levéltár átvette a projekt megvalósítását az előző intézményi tulajdonostól. Időközben az új tartalmak egész sora felkerült a projekt weboldalára, és egy hónappal ezelőtt Újvidék felismerte a projekt óriási jelentőségét a város identitása szempontjából és pénzügyi támogatásával újratervezték a projekt weboldalát és adatbázisát. Emellett a projektet számos nemzetközi konferencián is bemutatták, továbbá ebben az évben azt tervezzük, hogy kiadjuk az „Újvidék és Petrovaradin emlékezetének kultúrája” című könyvet, amelynek szerzője Kristijan Obšust szociálantropológus és régész, aki egyben a projekt megalkotója is. A fentiek mellett a projekt eredményeit hamarosan bemutatják az ICARUS Nemzetközi Levéltári Konferencia részeként.
Az elmúlt év és az élet a világjárvány idején minden bizonnyal megnehezítette a munkát, de a Vajdasági Levéltár az Ön vezetésével nemcsak napi tevékenységével folytatta munkáját, hanem számos más kulturális esemény népszerűsítése előtt is megnyitotta kapuit. Honnan jött az ötlet egy ilyen törekvés megkezdéséhez? Miért gondolja ezt fontosnak?
A levéltárak munkájának láthatósága hozzájárul a levéltári anyagok és dokumentumanyagok védelmének tudatosításához, mindenki potenciális felhasználója az anyagnak , és valamilyen módon részt vesz annak védelmében. Ez a folyamat nem egyszerű és nem is könnyű. Alig több mint egy évszázad telt el az intézményi védelem alkalmazása óta Szerbiában, és Szerbia bekerült azoknak az európai országoknak sorába, amelyek szisztematikusan védik és szakszerűen fenntartják a levéltári anyagokat.
Az új évezredben a Vajdasági Levéltár az alaptevékenysége mellett a kutatók és a nyilvánosság felé irányítja tevékenységét. A kiállítások, előadások, promóciók, kerekasztal-beszélgetések, szakmai és tudományos összejövetelek, workshopok, publikációk és az egyéni és szervezett látogatások ösztönzése hozzájárulnak az intézmény munkájának láthatóságához, de lényegében a kultúrához is.
Az elmúlt két évtizedben mind a természetes, mind a jogi személyek, valamint a levéltári anyagok felhasználói és kutatói látogatások száma megnőtt. A levéltári dokumentumok tematikus kiállításait, valamint egyéb kulturális és oktatási programokat úgy terveznek és szerveznek, hogy az archív anyagot, annak jelentőségét és szerepét a történelmi események és személyiségek értelmezésében ne csak a szakemberek, hanem a nagyközönség, különösen az iskolás gyermekek, diákok számára is bemutathassák. A Vajdasági Levéltár munkájának ezt a szegmensét igyekszünk javítani, bővíteni, és szerintem az eredmények kézzelfoghatóak.
Ön többször is járt Magyarországon, mind az magyarországi szerb közösség meghívására, mind más alkalmakkor. Ismeretes, hogy a magyarországi Szerbek gazdag kulturális és történelmi örökséggel rendelkeznek, és a Szentendrén működő Budai Püspökség jelentős archívumot működtet. Van-e együttműködés a Vajdasági Levéltár és a Budai Püspökség Levéltára között? Tervez-e valamilyen közös tevékenységet?
Állami szinten igen. A Szerb Állami Levéltár (amelyet a törvény szerint február 2-án átneveztek) hatásköre a külföldi szerb eredetű levéltári anyagok védelme, és a Levéltár ezt már 30 éve, nagyon sikeresen végzi. Kollégám, Vesna Bašić, levéltári tanácsadó, szakértői munkatársként vesz részt a közös projektekben a kiválasztott katalógusok anyagának kiadása és tematikus kiadásai, valamint a tematikus kiállítások anyagának kiállítása terén. A Szerbiai Állami Levéltár munkatársainak éves és hosszú távú terveik és programjaik vannak, amelyek magukban foglalják a levéltári anyagok rögzítését, gyűjtését, rendezését és feldolgozását. A Magyar Kulturális Minisztérium támogatja és finanszírozza ezeket a projekteket, így a kollégák évente csapatként mennek Santandrejába, és ez remekül működik. A szerb eredetű anyagok védelme Triesztben, Temesváron és Hilandarban ugyanúgy működik.
Kiemelném a Szerb Ortodox Egyházzal és az illetékes püspökökkel az egyházmegyékkel és metropolitákkal, valamint egyes országok kulturális minisztériumaival való együttműködést ahol az archív anyagok találhatóak.
A levéltári anyagról és a levéltári tevékenységről szóló törvény 7. cikke szerint, Szerbia Köztársaság Levéltári Alapja, Szerbia Köztársaság területén található összes levéltári anyagból, valamint a kulturális események egy részét bemutató levéltári anyagból áll. Szerbia Köztársaság öröksége, valamint Szerbia és a szerb nép történetéhez kapcsolódó külföldi források másolatai. Ezért a Szerb Köztársaság felelősséggel viseli a levéltári anyagok gondját, függetlenül attól, hogy hol található az anyag, és kinek tulajdonában áll.
Számos nemzeti díjat és elismerést tudhat magáénak, a tudományos és az aktivista munka különböző területeiről. Nemrégiben a Szerbiai Kulturális és Oktatási Közössége a „Vuk Karadžić-díjjal” ismerte el munkáját. Mit jelentenek számára az ilyen díjak és elismerések?
Megerősítés arról, hogy jól csinálom, hogy ezt a munkát elismerték, de kötelességem, hogy ezt továbbra is folytassam.
Gyurity Diana