A Jugoszlávia Múzeumban vendégeskedik december másodika óta az „Alan Ford tiszteletkört fut” kiállítás, amely 2019-ben az egyik leglátogatottabb kulturális esemény volt Szlovéniában. A kiállításon 152 eredeti képregénytábla került bemutatásra abból a korai időszakból (1969-1975) amikor a képregény megalkotásán az ismert Magnus-Bunker olasz duó dolgozott, továbbá kiállították Paolo Piffarerio három címadó rajzát is.
Az „Alan Ford” első száma 1969 májusában jelent meg, a megalkotói pedig Luciano Secchi-Max Bunker forgatókönyvíró és Roberto Raviola Magnus illusztrátor voltak. A hatásos rajzok, a humorosan ironikus párbeszédek, de Nenad Brixy kitűnő fordításai is közrejátszottak abban, hogy ez a szatirikus képregény már egy évvel a kiadása után meghódította a jugoszláv közönséget.
„Ez a képregény kinevette a korrupt, alkalmatlan és manipulált embereket az egész világon. Senkit sem kímélt. Bemutatott szép és csúnya embereket, gazdagokat és szegényeket, becsületeseket és tolvajokat. Történetei abszurdok, meglepők, humorosak és politikailag abszolút tisztességtelenek. Némely idézete a hétköznapi beszéd részévé vált, így a hatását megtaláljuk a zenében (Prljavo Kazalište) és a filmekben is (A maratonfutók tiszteletkört futnak, Ki énekel ott?, Smogovci). A képregény továbbra is érdekes a mai társadalmi-politikai helyzet közepette és sokan próféciaként élik meg” – magyarázza a kiállítás szerzője, Rok Glavan szlovén képregény gyűjtő.
A 2020as év bonyolult körülményei ellenére sikerült megvalósítani a kiállítást, így örömét nem titkolta a Jugoszlávia Múzeum igazgatónője Neda Knežević sem.
A kiállítás szakmunkatársai dr.Andrej Smrekar és Samo Pureber, valamint Lazar Džamić a „Virág üzletek a Virágházban“ szerzője, amely egy népszerű tanulmány az Alan Ford képregények jugoszláv sikereinek a jelenségéről. Az eredeti kiállítás dizájnját Ranko Novak alkotta meg, míg a belgrádi adaptációt Marica Bucek és Dejan Todorović készítették.
„Az Alan Ford egy igen ritka példa arra, ahogyan egy idegen kultúrából származó műtermék beágyazódik egy új környezetbe, mi több, a befogadó ország kulturális örökségének az elválaszthatatlan részéve lesz; kulturális megfelelője a gyümölcs nemesítésnek. Az igazság az, hogy az Alan Ford népszerűbbé és jelentősebbé vált a volt Jugoszláviában, mint szülőhazájában, Olaszországban. Minden más országban ahol megkísérelték a fordítását néhány szám megjelenése után abba maradt a kiadás. Angolra például soha nem fordították le” – mondja Lazar Džamić a belgrádi kiállítás megnyitója alkalmából.
A kiállítás keretei között a látogatók megtekinthetnek néhány ritka Alan Ford kiadást is Marijan Matić és Mario Reljanović gyűjteményéből. А kiállítás január 31.-ig látogatható.