Mindannyian tudjuk, hogy Biden volt elnök és más demokraták hogyan használták fegyverként az igazságszolgáltatási rendszert a legutóbbi elnökválasztási időszakban, és hogyan éltek jogi eszközökkel Trump elnök ellen. Amit azonban a legtöbben nem tudnak, az az, hogy Biden hatalmával élve gazdasági szankciókat vezetett be más országok polgárai ellen, akik Trumpnak drukkoltak.
A demokraták novemberi választási veresége után Biden szankciókat vezetett be azok a külföldi állampolgárok ellen, akik Trump választási győzelmét ünnepelték.
A szankciók gyorsan és keményen érkeztek: az egyiket egy héttel később, a másodikat két hónappal később, a harmadikat pedig már másnap bevezették.
A választásokat követő hetekben olyan hírek jelentek meg, miszerint a Biden-adminisztráció további szankciókat próbált kivetni a Ciszjordániában élő izraeliekre (akik ellen már 2024-ben több szankciós csomagot bevezetett), miután közülük néhányan ünnepséget rendeztek Trump győzelmének tiszteletére.
Januárban Biden szankciókat szabott ki Rogán Antalra, a Trump-párti és nyíltan magyarbarát Orbán Viktor egyik fő szövetségesére.
Boszniában, a szerb többségű autonóm entitásban, a Republika Srpska (Boszniai Szerb Köztársaság) területén, a régóta Trump-párti elnök, Milorad Dodik szintén szankciókat kapott a választásokat követő napon – épp akkor, amikor gyűlést tartott Trump győzelmének ünneplésére. Nem segített a helyzetén, hogy nyilvánosan piros MAGA-sapkát viselt.
Nem ez volt az első alkalom, hogy egy amerikai elnök szankciókat vezetett be Dodik ellen: 2017-ben Obama elnök két nappal azelőtt szankcionálta őt, hogy Washingtonba utazott volna Trump beiktatására.
Az amerikai elnökök gyakran alkalmaznak szankciókat különféle célokra: emberi jogsértések kezelése, nukleáris fegyverek terjedésének megakadályozása, vagy a demokrácia promóciója, előmozdítása céljából. Használják őket drogellenes küzdelmekben vagy nemzetközi konfliktusok kezelésére is. Gyakran jogosan alkalmazzák olyan országok ellen, mint Oroszország, amely erőszakos beavatkozást hajt végre Ukrajnában.
Obama és Biden azonban egy másik, csúf és kicsinyes útra léptek: szankciókat vezettek be más országok állampolgárai ellen, hogy megbüntessék őket politikai ellenfeleik győzelmének ünnepléséért.
A szankciókat sosem bosszúként kellett volna használni olyan külföldi vezetők vagy állampolgárok ellen, akik az elnök politikai ellenfeleinek drukkolnak.
Szerencsére Trump feloldotta a szankciókat Orbán elnök fő szövetségese és az izraeli telepesek ellen. Sajnos a Dodik elleni szankciók továbbra is érvényben maradtak. Miért? Mert kevesen tudnak róluk Amerikában.
Bosznára csak akkor figyel a világ, amikor háború van. Egyébként: ami Boszniában történik, az Boszniában is marad.
Harminc évvel ezelőtt, az ohiói Daytonban a Clinton-korszakbeli daytoni megállapodás keretbe foglalta a három háborúzó etnikai csoport (mindegyik külön vallással) együttélését egy olyan országban, amely kevesebb mint Ohio felét teszi ki. Ma ez a kis európai ország botladozik egy olyan politikai rendszerben, ahol egy német, meg nem választott bürokrata gyakorolja a hatalmat, mint egy brit alkirály egykori gyarmati Indiában.
Legutóbbi rijádi beszédében Trump élesen bírálta a „nemzetépítőket, neokonzervatívokat vagy liberális nonprofit szervezeteket, akik trilliókat költöttek, mégsem tudták fejleszteni Kabult és Bagdadot.” Ehelyett dicsérte „a modern Közel-Kelet születését, amelyet maguk az ott élő emberek hoztak létre saját szuverén államaik megteremtésével, saját egyedi jövőképük követésével és saját sorsuk alakításával.”
A Biden Külügyminisztériumában maradt emberek és az Európai Unió nemzetépítői, élükön a meg nem választott képviselővel, Christian Schmidttel, továbbra is üldözik Dodikot – pontosan ez az a fajta nemzetépítés, amit Trump Rijádban elítélt, és amit J. D. Vance alelnök is bírált február 14-i müncheni beszédében. Ott Vance elítélte az európai bíróságok által elrendelt választásztások lemondását, valamint a magas rangú európai tisztségviselők gyakorlatát, akik azzal fenyegetnek, hogy más választásokat is eltörölnek.
Vance így folytatta: „Egyre inkább úgy tűnik, hogy a szovjet korszak csúf szavai, mint például dezinformáció, csupán fedősztorik olyan régi, mélyen beágyazott érdekek mögött, amelyek egyszerűen nem tűrik, hogy valaki másként gondolkodjon, másként szavazzon, vagy – ne adj’ Isten – győzzön a választáson.”
Árcsak Irak és az orosz–ukrán háború, Bosznia-Hercegovina is ugyanazon nemzetépítők konstrukciója, akiket Trump és Vance is elítéltek.
Ma Európa-szerte azok a megválasztott vezetők, akik népük szuverenitását védik, ki vannak tiltva, cenzúrának és szankciónak vannak kitéve.
Dodik is közéjük tartozik. A Boszniai Szerb Köztársaság demokratikusan megválasztott elnökét ezek az erők üldözik és szankcionálják. Ahogyan Trump esetében, itt is a jogrendszert használták fel arra, hogy Dodikot akadályozzák hivatalának gyakorlásában. Biden, elődjének gyakorlatát követve, visszaélt elnöki hatalmával, és éppen azon a napon szankcionálta Dodikot, amikor ő Trump győzelmét ünnepelte.
Remélem, valaki értesíti Trump urat arról, hogy amit Rogánnal tettek Magyarországon és a ciszjordániai telepesekkel Izraelben, azt még mindig teszik Dodikkal Boszniában. És remélem, Trump úr – ahogy a magyarországi és izraeli szankciókat megszüntette – hamarosan ugyanezt fogja tenni a Boszniai Szerb Köztársaságban Dodik ellen irányuló szankciókkal is.
Forrás: Washington Times
