Budapest, november 2021.- Még feszültebbé vált a helyzet a szerb és a koszovói vezetés közt, amiért utóbbi nyíltan támogatja az Albániával való egyesülést. A Nagy-Albánia-terv hátterében Soros György ténykedését is felfedezhetjük.
Élesen reagált a napokban arra Ana Brnabic szerb kormányfő, hogy Albin Kurti koszovói miniszterelnök utalásokat tett egy esetleges referendumra, amely országának Albániával való egyesítéséről szólna. Brnabic szerint ez a nyilatkozat ismét hozzájárul a regionális stabilitás és biztonság aláásásához. Kurti egyébként azt mondta korábban, ő személy szerint az egyesítésre szavazna, amennyiben az demokratikus és békés keretek közt zajlik le.
A szerb miniszterelnök az Európai Parlament illetékes jelentéstevőjének, Viola von Cramon-Tau-badelnek is üzent: szerinte ha ilyenkor Brüsszelben hallgatnak, az az egyetértés jele. A jelek szerint Brnabic túl sok megértésre nem számíthat Cramon-Taubadeltől, a német zöldpárti politikus ugyanis nemrég az Euractiv portálon megjelent publicisztikájában bírálta Szerbiát, amiért szerinte nem mutat előrelépést a jogállamiság területén. A képviselő bírálta az Euró-pai Bizottságot is, amiért túl „puha” Belgráddal szemben, és túl sokat enged a saját standardjaiból.
A koszovói és az albán kormány egyébként pénteken ismét közösen ülésezik, az együttműködés lehetőségeit vitatják meg több területen is.
Fotó: Alexander Soros Instagram-oldal
„A Nagy-Albánia-terv már több éve az egyik alapját képezi Edi Rama albán miniszterelnök politikájának” – hangsúlyozta lapunk megkeresésére Matyi Tamás, a XXI. Század Intézet kutatója. Mint mondta, e terv lényege, hogy gyakorlatilag egy államba, egy Nagy-Albániába olvassza össze a térségben található albánokat. A törekvés tehát nem csak a fentebb említett Koszovóra terjed ki, hanem például Montenegró keleti, Észak-Macedónia nyugati és Szerbia déli részére, valamint Görögország nyugati határsávjára.
A kutató felidézte, hogy „a koszovói integráció előkészítésének már több éve vannak kisebb-nagyobb jelei, az elmúlt években például több közös kormányülést is tartottak a két ország vezetői, nemrég pedig egy hatalmas méretű beruházás keretein belül kötötték össze Pristinát és Tiranát az albán–koszovói autópályával, amivel gyakorlatilag megszüntették a két állam között a határőrizetet”. Rama terveit láthatóan a februárban megválasztott Kurti is támogatja – jegyezte meg.
Matyi Tamás szerint „a két ország egyesülése jelentősen hozzájárulna a már amúgy is instabil régió további destabilizálásához, mivel egy ilyen lépés valószínűleg a többi országban található albán kisebbségre is hatással lenne, ami akár az egyes országok területi integritását is veszélyeztethetné”.
Nem véletlen tehát a kutató szerint, hogy a szerb miniszterelnök határozottan reagált a koszovói kormányfő kijelentésére, és arra kérte a nemzetközi közösségeket, hogy tegyék egyértelművé, lehetetlen a két ország egyesülése. „Kurti kijelentése ráadásul minden bizonnyal a már eddig is feszült szerb–koszovói viszonyt is tovább rontja majd, ami a szeptemberi események tükrében akár további szankciókat is eredményezhet a szerbek részéről” – magyarázta. „A jelenleg zajló események egyik legnagyobb nyertese mindenesetre Soros György lehet, akinek hálózata már hosszú ideje tevékenykedik a térség, különösen Szerbia destabilizálásán, és akinek Edi Ramával folytatott szoros barátságának köszönhetően a Nagy-Albánia-terv megvalósítási törekvésében is komoly szerepe van” – hívta fel a figyelmet Matyi Tamás.
Emlékeztetett, ezt bizonyítja, hogy a spekuláns már hosszú ideje igyekszik az albán kisebbségek manipulálásával kiterjeszteni a befolyását a térség országaiban, amire például az észak-macedóniai destabilizáció szolgál példaként. „De ezt igazolja az is, hogy Soros fia, Alexander az utóbbi években több alkalommal is találkozott albán és koszovói vezetőkkel, a spekulánst pedig szervezetein keresztül szinte a teljes albán vezetéshez szoros kapcsolatok fűzik” – tette hozzá.